december 01. – január 06.

Déri múzeum

El Greco: Angyali üdvözlet

Adventtől vízkeresztig

El Greco (Domenikosz Theotokopulosz) (Kandia, 1541 – Toledo, 1614)

Angyali üdvözlet

1600 körül

olaj, vászon

91 × 66,5 cm

Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz.: 3537

 

Három ország kulturális hagyománya alapozta meg El Greco egyedülálló festészetét, amelyre a 19–20. századi újrafelfedezésekor egyes művészeti irányzatok képviselői saját előfutárukként tekintettek. Az alkotó a bizánci ikonfestészet tradícióit követve kezdte pályáját a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozó Kréta szigetén. A Velencében és Rómában megismert itáliai reneszánsz hatására színkezelése és kompozíciós elrendezése tovább fejlődött. Tudását és tehetségét Spanyolországban kamatoztatta igazán, Toledóban 30 éven át vezette műhelyét, ahol a magánáhítatot szolgáló vallásos témájú művek, vagy a több műfajban is jártasságot követelő retablók (oltárfelépítmények) is születtek. Festészetében összhangot teremtett művészi kifejezésmódja és az erősödő katolikus hittel bíró megrendelői igények között.

Festményei leginkább valamely vallási témához, bibliai alakhoz kötődnek, s  megrendelőinek köszönhetően számos változatát találjuk egy-egy témának az életművön belül. A reneszánszt megelőzően is kedvelt képtípust, az angyali üdvözletet maga is többször megfestette. Egyes változatoknak meghatározó eleme az épített környezet vagy a zenélő angyalsereg. Az 1600 körül festett művén viszont a térszerkezet elhagyásával egy zárt, háromalakos kompozícióval, kevés képi elem kíséretében ábrázolja az evangéliumok sorait. A hírhozó Gábriel finom kéztartásával közvetíti az isteni akaratot, míg az imakönyve felett visszaforduló Szűz Mária hasonlóan kecses mozdulattal vállalja azt. Közöttük a Szentlélek galambja száll alá a fényességgel áttört felhőrétegek között.

A kékes színben gomolygó felhők kiszakítják a jelenetet a valós térből, s szinte az égi szférába emelik, az áhítat megteremtését szolgálva. A további képi elemek misztikus jelentést hordoznak magukban, Mária szüzességének szimbólumaként sorakoztatják fel a kendőt és az ollót tartalmazó kosarat, az üvegvázát, s a Gábriel által tartott liliomot, míg kegyességének jelképe az imazsámolyra helyezett imakönyv. A Megváltó fogantatása a vázába helyezett ágak közt pislákoló lángnyelvek képében válik bizonyossá.

Ugyan csupán néhány szín jelenik meg az alkotáson, de annál erőteljesebb hatást mutatnak a krapplakkvörös, az ezüstöskék és a krómsárga kiterjedt színfoltjai. A velencei reneszánsszal való azonosulását tükrözi az erőteljes kolorit, mely megjelenik e művén is.

Ezen alkotás volt a tizenegyedik mű, amely átlépve Spanyolország határait közgyűjteménybe került 1907-ben. A Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának vezetője, Térey Gábor korán felismerte El Greco jelentőségét, így a festmény a spanyol gyűjtemény kiegészítésére került a múzeum tulajdonába.

Részletek

Dátum

december 01. – január 06.

Belépő

Ingyenes

Program kategória:

Kiállítás

Helyszín

Déri múzeum